Irány Amerika!

Irány Amerika!

A teniszező magyar fiatalok és szüleik körében is egyre népszerűbbek a külföldi sportösztöndíjak. De vajon milyen tenisztudással lehet bekapcsolódni ezekbe a programokba és mit lehet várni tőlük? Klubunk elnöke és vezetőedzője, Bogyó Tamás, évek óta megbecsült előadója a tengerentúli szakmai konferenciáknak, így a főiskolai lehetőségeket is jól ismeri. Meggyőződése, hogy nemcsak a topjátékosok számára lehet jó lehetőség egy amerikai ösztöndíj.

Február 7-én „Irány Amerika!” címmel rendeznek a témával kapcsolatos tájékoztató délelőttöt a Magyar Sport Házában, az előadók között pedig ott lesz Bogyó Tamás is, aki különösen a szívén viseli ezt a témát. Leginkább azért, mert a versenyszerűen teniszező 12-16 éves gyermekek és szüleik problémáival nap mint nap találkozik klubunkban, s tudja, hogy nagyon sok esetben a távolabbi célok között nagyon is ott lehetne egy teniszösztöndíj megszerzése.

„A legjobb korosztályos játékosokat már a gimnáziumi éveik alatt jobbnál jobb ajánlatokkal ostromolják az egyetemek, így ők nem szorulnak segítségre – beszélt elkötelezettségének okairól ki Bogyó Tamás. – A mögöttük következő úgymond második vonal viszont igen, ráadásul közülük sokan nem is tudják, hogy reális esélyekkel pályázhatnának. Ma már rengeteg lehetőség áll egy versenyszerűen teniszező fiatal előtt, éppen ezért ezek tengerében nagyon könnyű elveszni. A nálunk játszó gyerekeknek és szüleiknek mindig elmondom, hogy a tenisz az életünk, de az iskola is nagyon fontos. Boldog felnőtteket szeretnénk nevelni, amihez egy reális, mégis csábító jövőkép megteremtése is hozzátartozik. A tájékoztatás terén most egy nagyszerű partnerre leltünk a Sport USA Hungary révén, remélem, hogy minél több családnak könnyítjük meg a döntését.”

A Sport USA Hungary egy tanácsadó iroda, amely az angliai Sport USA World magyarországi partnereként igyekszik a hazai sportolói közösségeket megismertetni a tengerentúli ösztöndíjak rendszerével. Alapítója és ügyvezetője a korábbi profi labdarúgó dr. Gremsperger Gábor maga is mindig kényes figyelt arra, hogy ne csak a sportban, de az iskolában is élen járjon. Játszott a Fradiban, majd Angliában és Hollandiában, miközben két országban is jogi tanulmányokat folytatott.

Dr. Gremsperger Gábor           Fotó: Draskovics Ádám

„Nekem sikerült összeegyeztetni a sportot és a tanulást, ezért vagyok biztos abban, hogy ez mások számára is járható út – beszélt a Magyarországon 2025 decemberében indított tanácsadói iroda alapításának személyes indítékairól dr. Gremsperger Gábor. – Ezekről a lehetőségekről nemcsak azért fontos beszélni, hogy a különböző szinten lévő sportolók, aktív pályafutásuk után is megtalálják számításukat az életben. Ennél sokkal többről van szó. Meg vagyok győződve arról, hogy a tanulás a sportpályán is hasznos, egy képzettebb, tájékozottabb ember a sportkarrierjét is sikeresebben irányítja. A fizikális erőfeszítés és az agymunka nem csupám jól kiegészít egymást, de segíti is. Engem mindig is zavart a „buta sportoló” megfogalmazás, hiszen a különböző taktikák, technikák elsajátításához nemcsak fizikumra van szükség. A játékintelligencia kifejezetten sok sportágnak alapja, s ez bizony tanulással még tovább fejleszthető. Nem kizárólag a konditeremben dől el, hogy kiből lesz bajnok!”

Teljesen természetes dolog, ha egy kisiskolás számára vonzó egy sportolói karrier. Az évek múlásával azonban a realitás veszi át az álmodozás helyét, ilyenkor sokan inkább örökre búcsút mondanak a sportnak. Pedig nem lenne rá szükség, s erre a külföldi sportösztöndíjak a legjobb példák. Dr. Gremsperger Gábort azonban nemcsak ez a szándék vezérli.

„Nagyon fontosnak tartjuk az edukációt, a társadalmi felelősségvállalás nemcsak jelmondat a számunkra – fogalmaz meg távolabbi célokat a sportszakember, aki a fenntarthatósággal foglakozó cégén keresztül a magyar sportélet sajátos ökoszisztémájának felépítésén és működtetésén is fáradozik. – Bogyó Tamással nagyon gyorsan megtaláltuk a közös hangot, és egyet értettünk abban, hogy egy tehetséges sportolónak minél előbb be kell csatlakoznia a nemzetközi vérkeringésbe. A külföldön szerzett tapasztalatok révén tudják helyesen elhelyezni magukat a sportág világtérképén, ez a felismerés pedig nagyon sokat segít a reális célok megfogalmazásában. Ez utóbbiakhoz nyújtunk mi segítséget egy folyamatosan változó világban. Az amerikai egyetemi ösztöndíjak is átalakultak az utóbbi időben, ma már a tanulók is részesülhetnek szponzorációs támogatásban, így egyáltalán nem kell lemondaniuk a profi karrierről. Az infrastrukturális és szakmai háttér ugyanakkor továbbra is irigylésre méltó a tengerentúli felsőoktatási intézményekben, ahol kifejezetten szívesen látott vendégek a magyar fiatalok. Érdemes tehát eljátszani a gondolattal, mi pedig segítünk megtalálni a legjobb, személyre szabott lehetőséget.”

NEXON DUNAKESZI TENISZKLUB – OLVASD EL KORÁBBI CIKKEINKET IS

Sikeres év, sikeres zárása

Sikeres év, sikeres zárása

Rendkívül sikeres évet zárt a Dunakeszi Teniszklub, s ez az eredményesség az immáron hagyományossá vált karácsonyi évzáróra is rányomta bélyegét. Az Aquaworld Resort Budapest elegáns, nyolcadik emeleti Nílus termében megtartott eseményen a klub apraja nagyja összegyűlt és családias hangulatban búcsúztatta a 2025-ös évet. Legjobb sportolóink jutalmat kaptak, az estét pedig Éliás Jr. koncertje zárta.

Országos- és vidékbajnoki címek, érmek sora, hazai és nemzetközi tornagyőzelmek, helyezések kísérték a 2025-ös esztendőben utánpótláskorú játékosaink útját. Bátran ki lehet jelenteni, hogy újabb aranykor kezdődött klubunk életében, közel húsz évvel az elsőt követően. Akkor a jelenlegi vezetőedzőnk fiatal szakemberként segítette többek között Sávolt Attila (ATP-68.), Kuti-Kis Rita (WTA-47.), kicsit később pedig Nagy Péter (ATP-409.) karrierjét, mára pedig egy komoly utánpótlás-nevelő bázist hozott létre Dunakeszin. Az új nemzedék tagjai ugyan most még csak bontogatják szárnyaikat, ám azt felettébb ígéretesen teszik.

De beszéljenek inkább a számok. A Dunakeszi Teniszklub több mint negyven hazai egyesület között végzett a pontverseny második helyén a zalaegerszegi korosztályos vidékbajnokságon. Tizenegy érmet, köztük öt aranyat, három ezüstöt és három bronzot nyertek fiataljaink. Húsz játékosunk szerepel az MTSZ korosztályos ranglistáján, közülük négyen – Rekedt-Nagy Zoltán, Czóbel Levente, Lipp Máté és Szimandel Laura – top 10-esek és januártól valamelyik válogatottnak is tagjai. A Tennis Europe kontinentális ranglistáján az U16-os fiúk mezőnyében jövőre top 50-es lesz Lipp Máté, amire legutóbb a már említette nagy generáció idején volt példa. De hasonlóan jó világranglistás helyezést várunk majd a hazai ranglistavezető, 2025-ben Magyarországon mindent megnyerő, és a Tennis Europe válogatott mesterversenyén is helytálló Rekedt-Nagy Zoltántól, aki az új esztendőben már az U14-es mezőnyben versenyez. És már mögöttük is érkezik a legfiatalabb nemzedék, amelynek tagjai a HEAD Teniszvetélkedők sorozatban, majd pedig a P+S programban léptek rá Varga Bence vezetésével a belépő U12-es tornák felé vezető útra.

„Úgy gondolom, a versenyzés elengedhetetlen része egy teniszklub életének, ugyanakkor a fiataloknak is fontos, hiszen olyan sportolói magatartásra neveli őket, amely később az életben is hasznukra válik – ismerte el Bogyó Tamás a klub 2025-ös eredményei kapcsán. – Ezért kell beszélnünk a sikerekről, s akár meg is ünnepelni azokat. Mégsem szeretnék abba a hibába esni, hogy kizárólag az eredmények alapján ítéljük meg a hozzánk járó fiatalokat. Akik nem szeretnének profi karriert befutni, azok is fontos tagjai a közösségünknek. De még a komoly terveket szövögetők között is lehetnek különbségek, hiszen minden gyerek más ütemben fejlődik. Most mégis azt kell mondanom, hogy nagyon büszke vagyok fiatal játékosaink idei teljesítményére, és természetesen az edzői stáb munkájára is. Köszönöm a támogatóinknak, hogy mindezt lehetővé tették, s bár az évzáró előtti baráti találkozóra nem tudott mindenki eljönni, a távolmaradók azért lélekben velünk voltak. A szülőknek is hálával tartozunk, hiszen nagyon sok áldozatot hoztak ezekért a sikerekért. Így együtt vagyunk egy összetartó csapat, s azt kívánom magunknak, hogy a jövő év még az ideinél is jobb legyen!”

Az évzáró eseményen a díjak átadását követően egy rövid beszélgetést láthattak a résztvevők, amelyben Nagy Péter beszélt karrierjéről és adott tanácsokat klubunk fiataljainak. A magyar Davis-kupa-válogatott korábbi tagja, aki 2016-ban a top100-as Dúdí Szela legyőzését követően elnyerte az MTSZ-től a Davis-kupa hőse elismerést őszintén beszélt karrierje nehézségeiről, kihívásairól. S bár teniszező családba született és a Mini Garros Teniszklubban szinte a pályán nőtt fel, korántsem volt könnyű az indulás. Csak az amerikai egyetemi éveket követően vált elég éretté ahhoz, hogy a profik között is helytálljon.

„Ahogy idősödtem egyre jobban átláttam, hogy nemcsak a teniszpályán, de azon kívül is maximális odafigyeléssel kell a dolgokhoz hozzáállnom. Az én példám is mutatja, hogy sohasem késő, aki komolyan elhatároz egy célt, és még segítői is vannak ezen az úton, az később is odaérhet a legjobbak közé. Kitartás, szorgalom és türelem kell hozzá” – adott tanácsot a videón keresztül Nagy Péter, a beszélgetés során azonban szó volt még az amerikai egyetemek által kínált lehetőségekről, és Fucsovics Márton, Bondár Anna, valamint Sávolt Attila azon értékes sportolói tulajdonságairól, amelyek a világ legjobbjai közé repítették őket.

A tartalmas gondolatokat követően azonban már tényleg a vidámságé és a szórakozásé volt a főszerep. Éliás Gyula, művésznevén Éliás Jr. szórakoztatta színvonalas műsorával a Dunakeszi Teniszklub évzárójának résztvevőit.

Fotók: Olti Dávid

NEXON DUNAKESZI TENISZKLUB – OLVASD EL KORÁBBI CIKKEINKET IS

⬇️

Tovább erősödik csapatunk

Tovább erősödik csapatunk

A Nexon Dunakeszi Teniszklubban folyó szakmai munka híre ma már az egyesület határain túlra is eljutott, részben ennek is köszönhető, hogy folyamatosan bővül az utánpótláskorú játékosaink száma. Az elmúlt hetekben is érkezett három fiatal tehetség, aki már a versenyzés nehéz útját járja. Bozsik Milán, Makrai Balázs és Tóth Csanád egyaránt komoly terveket sző, ezek megvalósítására pedig Dunakeszit találták a legjobb helyszínnek.

Teniszklubunk vezetőedzője, Bogyó Tamás, természetesen nagyon fontosnak tartja, hogy Dunakeszin széles bázisra épüljön a szakmai munka. A további fiatal versenyzők érkezésének jelentőségét azonban nemcsak a létszámbővülésben látja:

„Balázs, Csanád és Milán a munkamorálja alapján tökéletesen illeszkedik abba a közösségbe, amelyet most már jó pár éve építünk. Sikeres versenyzőket csak úgy lehet nevelni, ha a fiataloknak mindennap meg kell küzdeniük egymással a helyükért, együtt fejlődnek és teszik meg a karrierjük legfontosabb mérföldköveit. Persze, lehet játszani fölfelé, akár felnőttekkel is, vagy kizárólag egyéni edzésekkel előbbre jutni, én azonban sokkal nagyobb erőt látok a kortárs, sikerre éhes csapatban. Azt a versenyszellemet, amelyet így ki lehet közöttük alakítani, semmi más nem pótolja. Úgy gondolom, hogy a magyar tenisznek is nagy problémája, hogy egymástól elszigetelt tehetségek igyekeznek egyénileg boldogulni. Nálunk ez nem így van. Összetartó közösség vagyunk, az elért sikerek pedig a társakat is jobb teljesítményre sarkallják.”

Bozsik Milán

A 2013-as születésű Bozsik Milán az U12-es fiúk hazai ranglistáján már a 17. helyen áll és a Bebto Team-től igazolt klubunkhoz. Az ő esete azért különleges, mert a piros pályás versenyzés idején már dolgozott Bogyó Tamással, ám a családi körülmények változása miatt meghiúsult a folyamatos közös munka.

„Milán ötévesen, óvodásként kezdett el teniszezni, amikor még a tizenharmadik kerületben laktunk – idézte fel a kezdeteket az édesanya, Mészáros Eszter. – Később Gödre költöztünk, ekkor találkoztunk először Tomival és jó két éven át tőle tanulta az alapokat. A következő iskolaváltás nyomán azonban Óbuda környékén kellett klubot keresnünk, és a Bebto Teamet találtuk a legszimpatikusabbnak. Itt négy évet töltöttünk, Milán pedig nagyon sokat fejlődött. Idén nyáron mégis egyre inkább úgy éreztük, váltani kell, fiúnknak olyan erős csapatra van szüksége, mint amilyen időközben Dunakeszin kialakult. Ráadásul hamarosan elkészül a fóti házunk is, éppen ezért nem is vártunk az átigazolással. Nagyon tetszik az itteni oktatási módszer, Tomi egyrészt nagyon határozott a gyerekkel, ugyanakkor elismeri a teljesítményüket is. Kiváló mentális programot visz, Milán alig egy hónap alatt is látványos előrelépést ért el ezen a téren.”

S bár Milán már idén is okozott meglepetést a hazai versenyeken, a család 2026-ra várja a nagy kiugrást. A fiatal játékosnak ugyanis a tenisz a minden, idővel szeretne korosztályos válogatott lenni, de azt is tudja, milyen nehéz az odáig vezető út. Ennek megtételében leginkább a szorgalmára támaszkodhat majd, bár Bogyó Tamás szerint a Bebto Team szakemberei is jó munkát végeztek, így Milán technikailag egészen jól képzetten, bátor, támadó teniszt játszva tért vissza Dunakeszire. A család pedig a sokasodó versenyeket közös programként fogja fel, s egyre jobban élvezik a meccseket és a hasonló cipőben járó szülők társaságát.

Tóth Csanád és Bozsik Milán (balról jobbra) már korábban is szívesen indult együtt párosban

Szintén budapesti egyesülettől, ám annak pesti oldaláról a Fortuna TC-től érkezett Dunakeszire Tóth Csanád, aki 2012-es lévén már idén is az U14-esek között játszott, a hazai ranglistán jelenleg a 43. helyen áll. A péceli fiú viszonylag későn, nyolcesztendősen kezdett el teniszezni, az egyik szomszéd gyermek hívására jelentkezett egy rákoscsabai tenisztáborba, amelynek hangulata szinte rabul ejtette. A tornák világával is későn ismerkedett meg, hiszen akkoriban még nem készült versenyzőnek, ilyen jellegű elvárásokat otthon sohasem támasztottak vele szemben. Néhány P+S viadalon ugyan részt vett, de miután a hétköznapokban nagy pályán, kemény labdával játszott, nem érezte magát otthonosan a számára szokatlan „könnyített” terepen. Éppen ezért 2022-től kezdett csak rendszeresen versenyezni, s ehhez képest viszonylag gyorsan, 2023. őszén jöttek az első sikerek. Edzőjével, Varga Zoltánnal is jól megértették egymást, ám a XVII. kerületben nem voltak igazán edzőpartnerei. Ezért választották Dunakeszit, ahol jelenleg heti háromszor edz, két alkalommal pedig továbbra is visszajár korábbi mesteréhez.

Tóth Csanád

„Zoli nagyon figyelt Csanira, éppen ezért ő volt az, aki fájó szívvel ugyan, de a váltásra biztatott bennünket – tudtuk meg az édesanyától, dr. Verebélyi Brigittától. – Sokat játszott felnőttekkel, valamint juniorokkal, de igazi csapata nem volt. Pedig él-hal a teniszért, a családi nyaralások helyett is inkább az edzést választja. Sőt, ha tehetné még az ünnepek alatt is csak játszana. Már a kezdet kezdetén, az említett a táborban is mondták, hogy nagyon ügyes, érdemes lenne komolyabban foglalkoznia ezzel a sportággal. Neki pedig volt kedve, s ahogy haladt előre, úgy akart egyre többet edzeni. Én pedig támogattam, és azóta is támogatom ebben a döntésében, bár a tanulást és az iskolai közösséget is fontosnak tartom. Szerencsére a péceli Szemere Pál Általános Iskola tanulójaként is kiválóan teljesít, úgyhogy a szabadidejét teljes egészében a teniszre fordíthatja, hiszen még a barátok miatt sem mondott le edzést, vagy meccset. Nekem pedig jó érzés látni, hogy milyen nagy örömet okoz neki a tenisz.”

A támadó felfogásban teniszező fiú, a szerváit és a tenyereseit tartja az erősségének. Ezen tulajdonságai birtokában utazhatott tavaly a Rafa Nadal Akadémiára a Kinder Joy of moving sorozat egyik győzteseként, ami azért is volt nagy élmény számára, mert a korábbi spanyol világelső sokáig volt példaképe, manapság viszont már Sinnernek drukkol.

Makrai Balázs életében is jelentős esemény volt a Kinder sorozatban való részvétel, hiszen ő nemcsak itthon szerepelt kiválóan, de az idei európai döntőben is. Egyesben elődöntős volt, vegyes párosban pedig finálézott a görög Adeishvili oldalán. Ráadásul korosztálya fair-play-díját is ő kapta. Balázs teljesítményéről sokat elárul, hogy az elődöntőben óriási csatában (1:6, 6:1, 10-6) szenvedett csak vereséget attól a francia Sandro Mabille-től, aki a fináléban 6:0, 6:0 arányban mosta le ellenfelét.

Makrai Balázs

A Makrai család számára az átigazolás nem mindennapi áldozatokkal járt, hiszen Kazincbarcikán élnek, Balázs eddig a Barcikai Tenisz Klubban, Darai Imre és Szabó József tanítványa volt. S bár már négy-öt évesen teniszező bátyja nyomdokaiba lépett, az idő múlásával egyre világosabbá vált, hogy szülővárosában igen korlátozottak a lehetőségei. Versenyzőként szinte teljesen egyedül volt, miközben a tornák helyszínére is sokat kellett utazniuk. Makraiék azonban szívesen vállalták az áldozatokat tehetségesnek tartott kisfiúk érdekében, amelynek mértékéről az első versenyen való részvételük is sokat elárul:

„Budapest környékén találtuk az első Play and Stay tornát, s bizony hajnali 4 órakor kellett Barcikáról elindulnunk ahhoz, hogy a kezdésre időben ott legyünk – beszélt az akkori nehézségeikről az édesapa, Makrai László. – Az elmúlt évek során nekünk az már nagy dolog volt, ha Debrecenbe kellett mennünk, hiszen másfélóra utazás semmi a többihez képest. De nemcsak emiatt döntöttünk a váltás mellett. Imre bácsi nagyon jó edző, Balázsnak azonban most már többre volt szüksége. Tomival tavaly előtt, a Champions Bowl hazai selejtezőjén találkoztunk először, fiúnk megnyerte a kategóriáját, ő pedig látott benne fantáziát. Az ingázást azonban csak idén ősztől tudtuk vállalni, bár a megvalósítást apósom elhunyta némileg módosította, ő vitte volna heti kétszer Budapestre az unokáját. Most én megyek vele hetente egyszer, jövőre azonban mindenképpen változni fog a helyzet. Ki fogunk alakítani Dunakeszin egy családi bázist, így attól kezdve valóban megindulhat a komoly közös munka. Úgy gondolom, nem maradtunk még le semmiről, de ha Balázs tenisszel kapcsolatos komoly terveinek megvalósításához nyugodt hátteret akarunk biztosítani, akkor most már további áldozatokat kell hoznunk.”

Makrai Balázs a fair-play-díj átvételekor

A szülők szerint korántsem véletlen, hogy a mallorcai Kinder-fináléban éppen az ő fiúk kapta a fair-play-díjat. A döntés a meccseket végig kísérő sétálóbírók javaslatai alapján született meg, nekik pedig azonnal feltűnt a magyar fiú nyugodt természete, sportszerű viselkedése. De az ellenfelek is dicsérték szerénységét, fegyelmezettségét és elhivatottságát. Ezen tulajdonságai alapján pedig mindenképpen ott a helye a Nexon Dunakeszi Teniszklub versenyzői között, hiszen ez a közösség nemcsak a tehetségre, és a sportolói erényekre, de az emberi jellemre is éppen úgy épít.

NEXON DUNAKESZI TENISZKLUB – OLVASD EL KORÁBBI CIKKEINKET IS

⬇️

A bajnokok bajnokai

A bajnokok bajnokai

A magyar csapat nyerte a Champions Bowl 2025-ös poreč-i világdöntőjének nemzetek közötti pontversenyét. Bogyó Tamás vezetésével 15 magyar fiatal vett részt, a 9-16 éves korosztály hagyományos őszi tornáján, a küldöttség négy egyéni kategória főtábláján szerzett aranyérmet. A TotalTenisz beszámolójában klubunk vezetőedzője elárulta miért bízott a végső sikerben, és két szülő is megosztotta horvátországi tapasztalatait.

Ismét népes delegáció utazott a horvát tengerpartra, a Champions Bowl világdöntőjére. A korosztályos teniszversenyek között egyedülálló közösségi élményt kínáló, több mint egy évtizedes múltra visszatekintő tornát három esztendős spanyol uralmat követően törte meg a magyar csapat, amely 2021-et követően hódította el újra a győztesnek járó díszes trófeát.

Az országok közötti pontversenyt az olimpiai rendszer alapján alakították ki, amelybe minden résztvevő csapat a hat legjobb – kategóriánként maximum kettőt lehet figyelembe venni – eredményét hozhatta magával. A magyarok négy egyéni és egy páros számban, valamint két vigaszágon nyertek aranyérmet, miközben ezüstből ötöt, bronzból pedig négyet gyűjtöttek. A magyarországi jogtulajdonos, és a csapatot vezető Bogyó Tamás szerint a torna lebonyolítási módja, vagyis az együttes eredmény fontossága, egyénileg is nagy motivációt jelentett a magyar fiatalok számára.

− A résztvevők számára mindig óriási élmény a világdöntő, a nemzeti lobogó alatt együtt vonulhatnak be, egymásért, a csapatért is küzdhetnek, nem csupán saját magukért – kezdte beszámolóját Bogyó Tamás, akit Szombati-Serfőző Eszter segített a horvátországi egy hét alatt. – A gyerekek hozzáállásán is látszik, milyen fontos nekik az összetartozás érzése, mindenki igyekezett a maximumot kihozni magából. Egyébként ezt a csapatvezetői gyűlésen a kollégák is kihangsúlyozták, ezért is egyre népszerűbb ez a torna és növekszik évről évre a résztvevő nemzetek száma. A mezőnyt előre nem ismerhettük, mindig a helyszínen derül ki, hogy a nagy nemzetek mely játékosaikat delegálják az eseményre. A részünkről viszont idén biztos volt, nagyon erős együttest tudtunk kiállítani a világdöntőre. Éppen ezért az esti csapatgyűlésen most először jelentettem ki, hogy a trófeáért jöttünk. Három évnyi spanyol dominanciát követően szerettük volna visszavenni a vándorserleget.

A bajnokok bajnokai

A szavakat tettek követték, és ahogy múltak a napok egyre világosabbá vált, hogy minden alapja megvolt Bogyó Tamás bizakodásának. A Nexon Dunakeszi Teniszklub az SVSE, a Pasarét TK, a Rába ETO, és a Centerpálya SE teniszezői alkotta gárda nagyszerűen menetelt a döntőkig. Szimandel Laura, Almai Sámuel, Czóbel Levente, Lipp Máté, valamint a Czóbel Levente, Boér Ivor kettős egyaránt aranyérmes lett, ami igen magabiztos győzelmet hozott a nemzetek közötti versenyben is.

− Nemcsak erős, de mentálisan is stabil, összetartó csapatunk volt, mindenki számára olyan célt fogalmaztunk meg, amely elérhető volt – tette hozzá Bogyó Tamás. – A válogatott kerettagok, mint Lipp Máté, Czóbel Levente vagy Szimandel Laura esetében ez a végső győzelem volt, másoknak viszont a dobogós helyezés, vagy a nemzetközi tapasztalatszerzés lehetett reális cél. Nagyon hasznosnak tartom ezt a fajta lebonyolítási módot, amikor különböző korosztályok versenyeznek egymás mellett, öröm volt látni, ahogy a kisebbek a nagyobbakat segítették. Ezen a téren a két rangidősünkre, Rekedt-Nagy Pannira és Lipp Mátéra is maximálisan számíthattam, igazi vezéregyéniségekké váltak. De a szülőknek is köszönettel tartozom, ők is fantasztikus csapatot alkottak, és mindenben segítettek bennünket.

Bogyó Tamás és Szombati-Serfőző Eszter a trófeával

Szakmai szempontból Bogyó Tamás azt is a Champions Bowl előnyeként említette, hogy a fiatalok végig játékban voltak, a vigaszág és a páros révén minden nap volt meccsük. A több mint harminc ország közel kétszáz versenyzője között szerinte technikai tudásuknak és taktikai fegyelmezettségüknek köszönhetően kerekedhettek ellenfeleik fölé a magyar fiatalok.

A küldöttséget elkísérő szülők közül kettőt kérdeztük meg a Champions Bowl 2025-ös világdöntőjén szerezett tapasztalatairól.

− Samu már tavaly is a csapat tagja volt, így tudtuk mire számíthatunk, s ezúttal sem csalódtunk – tudtuk meg Almai Sámuel édesanyjától, Abonyi Viktóriától. – Szülőként nagyon jó érzés látni az összetartást, ahogy a különböző életkorú gyerekek segítik, támogatják egymást. A pályán és azon kívül egyaránt. A tenisz egyéni sport, így csak ritkán lehet részük közösség élményben, gyakorlatilag egy évben egyszer a Budapest-bajnokság, valamint az ob idején. Ráadásul ez egy léptékeiben sokkal nagyobb rendezvény, ami örök élmény a számukra. De azt hiszem, nekünk szülőknek is.

A pasaréti Nemes Mirkó tavaly bronzérmes lett korosztályában, idén pedig egyesben és párosban egyaránt ezüstöt nyert. Édesapja, Nemes András szerint tehát látszik az előrelépés, s ennek okát is sejti:

− Nagyon hasznosnak tartom a nap végi csapatgyűléseket, Tomi ugyanis ezeken mindenki számára konkrét visszajelzést ad az aznapi teljesítményével kapcsolatban. De még ennél is hasznosabb, hogy mindig van egy adott téma, amivel külön is foglalkoznak. Én úgy látom, hogy technikailag jól képzettek a magyar fiatalok, a mentális és taktikai kérdésekben azonban vannak hiányosságok. Itt a Champions Bowl-on éppen ez utóbbiak terén tudnak plusz tudáshoz jutni. Persze arról sem lehet megfeledkezni, milyen sokat jelent a srácoknak az itt eltöltött egy hét, a közösségi élmény alaposan feltölti őket, hosszú távon pedig ez is hozzájárul a későbbi jobb eredményekhez. Örülünk, hogy itt lehettünk és ismét átélhettük a világdöntő hangulatát.

Az öröm pillanatai

A magyarok eredményei.

L11-12. Csoportmeccsek: Ripoll-Brenot (amerikai) – Szmolenszky Tamara 6:4, 6:4; Stojilijkov (szerb) – Szmolenszky 4:0, 0:0.
Vigaszág: Szmolenszky – Schiltz (luxemburgi) 6:7, 7:6, 10-6. Döntő: Szmolenszky – Loayza (perui) 7:6, 6:4.

L13. Csoportmeccsek: Artemis (francia) – Szimandel Laura 5:7, 6:3, 10-6; Knavs (szlovén) – Szimandel 6:0, 6:0; Szombati Johanna – Emerine (amerikai) 6:0, 7:5; Van den Abeele (luxemburgi) – Szombati 6:1, 6:4; Kuskinska-Koroleich – Szombati 6:3, 7:5.
Főtábla: Szimandel – Ngozichukwi Sampson (brit) 6:1, 6:1; Szimandel – Kushinska-Koroleich (brit) 6:0, 6:1; Döntő: Szimandel – Artemis 7:5, 6:1.
Vigaszág. Döntő: Szombati – Knavs 6:1, 2:6, 10:8.

L15-16. Csoportmeccsek: Rekedt-Nagy Panni – Kolak WO; Rekedt-Nagy – Contento (kolumbiai) 6:3, 6:1; Rekedt-Nagy – Fiedlerova (cseh) 6:3, 6:3; Jercog (horvát) Rekedt-Nagy 7:6, 6:0. Végeredmény: 1. Jercog, 2. Rekedt-Nagy, 3. Contento.

F9. Csoportmeccsek: Orosz Cocera Lucas – Srebernic (horvát) 4:0, 4:1; Orosz Cocera – Rentsch (svájci) 4:0, 4:0; Orosz Cocera – Contento (kolumbiai) 5:3, 4:0;
Főtábla: 1. forduló: Remenar (szlovák) – Orosz Cocera 4:1, 4:5, 10-4.

F11. Csoportmeccsek: Nemes Mirkó – Barboa (kolumbiai) 6:0, 6:0; Nemes – Vasiljevic (szerb) 6:0, 6:3; Nemes Vidour (amerikai) 6:2, 6:1; Almai Sámuel – Kljun (szlovén) 6:1, 6:0; Almai – Kovacevic Horlaville 7:6, 6:1.
Főtábla: 2. forduló: Nemes – Kovacevic Horlaville (szerb) 6:1, 6:2; Almai – Endlweber 6:4, 6:0; Elődöntő: Nemes – Simonka (szlovén) 1:6, 6:2, 10-8; Almai – Spalten (amerikai) 6:4, 6:0. Döntő: Almai – Nemes 6:3, 6:3.

F12. Csoportmeccsek: Camillo (belga) – Pethő Berde Andor 6:1, 6:1; Marincic (szlovén) – Pethő Berde 6:4, 6:2; Tanguturi (amerikai) – Pethő Berde 3:6, 6:2, 10-4; Vadász Nimród – Lapkin (ciprusi) 6:3, 1:6, 11-9; Spalten (amerikai) – Vadász 6:2, 6:1.
Főtábla: 1. forduló: Marinelli (luxemburgi) – Vadász 6:3, 6:0.

F13. Csoportmeccsek: Boér Ivor – Clark (amerikai) 6:2, 6:0; Falcon (spanyol) – Boér 2:6, 6:3, 10-8; Boér – Wang (német) 6:1, 4:6, 10-6; Czóbel Levente – Fox (amerikai) 6:0, 6:0; Czóbel – Gemmer (német) 6:3, 6:0; Czóbel – Tramte (szlovén) 6:1, 6:0; Alex Sivoi – Silvers (amerikai) 6:0, 6:2; Sivoi – Gasulla (spanyol) 6:4, 6:2.
Főtábla: 1. forduló: Sivoi – Gemmer (német) 7:5, 2:6, 10-5; Boér – Gasulla (spanyol) 6:3, 6:0. Elődöntő: Falcon (spanyol) – Sivoi 6:3, 6:3; Czóbel – Boér 6:1, 6:1. Döntő: Czóbel – Falcon 6:4, 6:1.

F14. Csoportmeccsek: Danis Július – Pache (német) 6:1, 7:6; Danis – Townsend (brit) 1:6, 6:4, 10-4; Danis – Gustaitis (litván) 6:4, 6:2; Tometich Vincent – Ritter (német) 6:1, 4:6, 10-7; Tometich – Martin (amerikai) 6:1, 6:0; Tometich – Dussan (kolumbiai) 6:0, 6:0.
Főtábla. 1. forduló: Tometich – Rothkegel (német) 3:6, 6:4, 10-8; Danis – Clark (amerikai) DQ. Elődöntő: Tometich – Danis 6:2, 6:4. Döntő: Ritter – Tometich 6:0, 6:1.

F15-F16. Csoportmeccsek: Lipp Máté – Kloucek (cseh) 6:4, 6:4; Lipp – Vignozzi (olasz) 6:0, 6:1; Lipp – Brosell (spanyol) 6:4, 5:7, 10-5.
Főtábla: 2. forduló: Lipp – Frost (olasz) 6:2, 5:7, 10-5. Döntő: Lipp – Moise (román) 6:2, 6:4.

L14 páros. 1.forduló: Bokova, Volnova (spanyol) – Szombati Johanna, Szmolenszky Tamara 7:6, 6:3.

F10 páros. 1. forduló: Orosz Cocera, Forne (magyar, spanyol) – Annemann, Zielinski (német) 4:1, 4:1; 2. forduló: Boros, Boros (román) – Orosz Cocera, Forne 4:1, 5:3.

F12 páros. 1. forduló: Satler, Vadász (szlovén, magyar) – Vasiljevic, Kovacevic Hortaville (szerb) 6:7, 6:2, 10-5; Nemes, Almai – Simonka, Marincic (szlovén) 6:4, 7:6. 2. forduló: Markovic, Rentsch (svájci) – Satler, Vadász 6:2, 6:3; Nemes, Almai – Vinck, Barbosa (curazaói, kolumbiai) 6:0, 6:1; Elődöntő: Nemes, Almai – Marinelli, Camillo 6:2, 7:5, Döntő: Markovic, Rentsch – Nemes, Almai 6:2, 7:5.

F14 páros. 1. forduló: Pethő Berde, Sivoi – Clark, Salido (amerikai, perui) 7:6, 6:4; Czóbel, Boér – Martin, Fox (amerikai) 6:0, 6:4. 2. forduló: Pethő Berde, Sivoi – Kostomaj, Pache (szlovén, német) 3:6, 7:6, 10-3; Danis, Tometich – Wang, Gemmer (német) 6:3, 6:3; Czóbel, Boér – Rothkegel, Ritter (német) 6:2, 6:2. Elődöntő: Danis, Tometich– Pethő Berde, Sivoi 6:3, 6:3; Czóbel – Falcon, Perez (spanyol) 6:0, 6:1. Döntő: Boér, Czóbel – Danis, Tometich 6:4, 6:3.

NEXON DUNAKESZI TENISZKLUB – OLVASD EL KORÁBBI CIKKEINKET IS

⬇️

 

Minden játékos egyéniség

Minden játékos egyéniség

A Nexon Dunakeszi Teniszklub vidék- és országos bajnok F12-es együttesének igen hasznos tagja volt Jan Celiscak, aki édesapja révén horvát színekben kezdte meg a nemzetközi versenyzést. A család azonban Bécsben él és dolgozik, a magyar édesanya, Zita Celiscak pedig nagyon örül annak, hogy fia most az ő gyökereihez is közelebb kerül Dunakeszin.

Jan Celiscak a selejtezőkből indulva nyert augusztusban 1-es kategóriás U12-es Tennis Europe versenyt Bulgáriában, júliusban pedig a 2-es kategóriás Adriatic Cup-on volt döntős. Előbbit szettveszteség nélkül hozta, s párosban is döntős volt. Édesanyja szerint a lehető legtermészetesebb választás volt kisfia számára a tenisz, ahogy az is, hogy másik gyermekük kevésbé érdeklődik a sport iránt.

Jan szinte előbb fogott ütőt kezébe, minthogy járni tudott volna – idézte fel a kezdeteket Zita Celiscak, aki maga osztrák felnőtt ob-döntős teniszező volt, párosban pedig nyerni is tudott. – A konyhában szétszórt labdákat először fakanállal püfölte, majd szép lassan növekedett az ütők mérete. De apukája, aki valamennyi korosztályban horvát bajnok volt, s felnőttként a profik világába is belekóstolt, is nagy hatással volt rá edzőként. Később órákon át falazott otthonunkban a szivacslabdákkal, öt-hat évesen kezdte meg a heti rendszeres edzéseket. S bár megtehettük volna, hogy egyénileg oktatjuk őt, mindketten a csoportos edzések hívei vagyunk. Szerintünk nagyon fontos, hogy egy gyermeket a játék iránti szeretet vezéreljen, jól érezze magát a gyakorlásokon, ez pedig leginkább a kortársak körében lehetséges. Ha a jó módszertan alapján képezzük őket, akkor együtt sokkal gyorsabban tanulnak. Jan mindig is jó versenyző volt, kicsi kora óta igyekszik a legjobb, a leggyorsabb, a legeredményesebb lenni. Ezért soha nem is kellett noszogatnunk a pályán. A vereségeket persze nem volt könnyű megszokni, de ez a játék része, végül ezt is megértette. Természetesen most profi teniszező szeretne lenni, de még nagyon hosszú az odáig vezető út.”

A csb-győztes F12-es gárda

A csb-győztes F12-es gárdának fontos tagja volt Jan

Zita Celiscak ezt személyes példájával is megerősítheti, hiszen korosztályos játékosként sohasem lett olyan sikeres, mint mondjuk férje, akit Horvátország szerte mindenki ismer a sportágban. Igaz, egy korai sérülés miatt, utóbbi sem teljesedhetett ki a pályán. Ahogy Zita sem, aki ráadásul viszonylag későn is kezdett teniszezni, majd inkább a tanulást választotta, s lett német-angol-magyar fordító, majd tanári diplomát szerzett. Egyetemi tanulmányai mellett a bécsi teniszszövetségnél dolgozott, a legtehetségesebb gyerekeket kísérte versenyről versenyre. Bora Celiscakkal is egy tornán ismerkedett meg, a horvát származású edző ugyanis a stájerországi tartományi teniszszövetségnél volt hasonló pozícióban. A munkatársi kapcsolatból szerelem, majd házasság lett, két gyermek és közös tenisziskola lett. Utóbbit Bécsben nyitották meg Bora Tennis néven, miután öt éve az osztrák fővárosba költöztek.

Jan Celiscak pici korától a labda szerelmese

„Az osztrák szövetségnél nagyon törekszenek a jó munkára, korábbi főnököm, Michael Ebert sokat tett a Play and Stay-rendszer ausztriai bevezetésért – mesélt ausztriai tapasztalatairól Zita Celiscak. – Ennek köszönhetően a tizenkét éven aluli korosztályban komoly fejlődést tapasztaltunk akkoriban. Szerintem ebben a jó módszertan mellett annak is nagy szerepe volt, hogy a gyerekek jókedvvel, szabadon, saját örömükre játszhattak. A szülök pedig nagyon hálásak voltak a jó hangulatú versenyekért. Úgy gondolom, a teniszben nagyon nehéz sablonokat használni, minden játékos egyéniség, akinek megvan a saját útja. Dunakeszire azért szeretünk jönni, mert Bogyó Tamás személyében egy végtelenül nyitott edzőt ismerhettünk meg, ami számunkra különösen fontos. Ritka a hozzá hasonló érdeklődő és újításokra kész szakember, mint ő. Jan pedig egyszerűen imádja a magyar csapatát, a vidékbajnokságot és az ob-t egyaránt nagyon élvezte. Nekünk pedig ez legalább olyan fontos, mint a kemény és komoly munka, hiszen azt szeretnénk, ha megőrizné a sportág iránti lelkesedését.”

Ezt pedig Zita szerint csak úgy lehet, ha jó kedvvel és örömmel dolgozik. Ennek mostantól azért is lesz különösen nagy jelentősége, mert az osztrák rendszer szerint Jan ősztől már a gimnázium harmadik osztályába jár, így nagyon sokat kell majd tanulnia. Még akkor is, ha olyan sportiskolát választott magának, amely elnézőbb a hiányzások tekintetében. Márpedig a korosztály számára engedélyezett évi tíz, vagyis havi egy nemzetközi tornán mindenképpen szeretnének részt venni, valamint a horvát országos bajnokságon. Más szerintük nem fér bele Jan életébe, de nem is akarnak ennél többet.

„Szerencsére taktikailag sokkal érettebb a társainál, gyorsan megtalálja és kihasználja az ellenfelek hibáját, miközben egy jó alaptechnikával rendelkezik. Idén télen már a fizikum fejlesztésére is nagy hangsúlyt fogunk fektetni, de csak nagyon óvatosan és kizárólag saját testsúlyos gyakorlatokkal. Azt szeretnénk, ha a versenysport ellenére egészséges felnőtté válna. Mert a tenisz nagyon sokat ad, de sokat is követel a testtől. Ezzel pedig mindenkinek tisztában kell lennie, amikor a versenyspotot választja” – vonta le a következtetés a teniszpályán szerzett tapasztalataiból Zita Celiscak.